Hasznos infók gazdiknak

Minden embernek van személyi igazolványa, de az állatoknak eddig nem volt, így amikor egy kutya elveszett, a rengeteg azonos fajtájú talált kutya között tűt kerestünk a szénakazalban. A chip az elveszett állat azonosítását, mielőbbi hazajutását szolgálja, és az állatvédő szervezeteknek (pl. BEAGLE-ért Közhasznú Egyesület, stb.) nyújt segítséget. Ha egy kutya elveszik, a gazdi bejelentést tesz az állatvédőknek, akik mielőtt terjeszteni kezdik az elveszett kutya hírét. Közben amint az elveszett kutyát befogja valaki, az első chip leolvasóval rendelkező személynél – pl. állatorvos, vagy állatmentők – leolvassák az állat gazdáinak adatait, így a kutya hamar hazakerül. Hogy mennyi idő alatt, az csupán attól függ, hogy a kóbor kutyákat milyen hamar jelentik be a “szemtanúk”, illetve hogy befogja-e valaki az állatot; míg az állatvédők érte mennek…
Állatútlevelet az az állatorvos igényelhet és állíthat ki, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. Az új útlevelek rendelését és az adatok beküldését csak interneten keresztül fogadja a Magyar Állatorvosi Kamara (továbbiakban: kamara). Az állatútlevél okmányának igénylésével az állatorvos kinyilvánítja, hogy érvényes engedéllyel rendelkezik az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére és felhatalmazza a kamarát, hogy erről az illetékes állategészségügyi hatóságot értesítse, illetve nyilatkozata valóságtartalmának ellenőrzése céljából az illetékes állategészségügyi hatóság vezetőjétől információkat kérjen. Az állatútlevél igénylés feltételeként az igénylő állatorvos vállalja, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartja, és az előírt adatokat rendszeresen, legkésőbb az útlevél kiállítását követő 10. napon, interneten a kamara nyilvántartó rendszerének adatbázisában rögzíti. Állatútlevelet megrendelni kizárólag a kamara által előírt módon (az internetes nyilvántartó rendszeren keresztül) lehetséges.
Lyme-kór: A Lyme borreliosis, közismertebb nevén a Lyme-kór az ember, a kutya és számos más állatfaj kullancs közvetítette, lázzal, jellegzetes bőrpírral és ízületgyulladásokkal járó, fertőző betegsége. A háziállatokon a tünetek bizonytalanok, gyakori a tünetmentes kórokozó-hordozás. A csípéstől számítva a lappangási idő kutyák esetében kettő-öt hónap, tünetként láz, étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, az állatok egy részénél kötőhártya-gyulladás és a szaruhártya elhomályosodása tapasztalható.

Parvovírus okozta bélgyulladás: A kutya parvovírus okozta bélgyulladását először az USA-ban észlelték 1977-ben, majd néhány éven belül az egész világon elterjedt. Manapság a parvovírus okozta bélgyulladás a kutya egyik leggyakoribb fertőző betegsége, és mindenütt előfordul, ahol nagyobb számban kutyák élnek. A vírust a beteg kutyák a bélsarukkal ürítik. A fertőzés gyorsan terjed, különösen kutyatenyészetekben, kisállatkórházakban, kutyakiállításokon nyílik lehetőség tömeges fertőződésre.

Fertőző májgyulladás: A betegség a kutyák heveny lefolyású, súlyos elesettséggel, hányással, sárgasággal és a vérerek károsodásával járó bántalma, ami nálunk is gyakori. A fertőzött kutyák minden váladékukkal, így a bélsárral és a vizelettel is hónapokig üríthetik a vírust, függetlenül attól, hogy maguk megbetegednek, vagy tünetmentesen vészelik át a kórt. A fertőzés többnyire közvetlenül, de leginkább szájon át következik be. Ha a kutyus tünetmentesen vészeli át a fertőzést, egy-két éves korra szilárd immunitásra tesz szert, de az elkülönítetten felnövő kutyák idősebb korban is fogékonyak lehetnek a betegségre.

2 hetes kor : Féreghajtó
4 hetes kor : Féreghajtó
6-8 hetes kor : Parvovirus elleni oltás + Féreghajtó
8-9 hetes kor : Kombinált oltás+ Féreghajtó
10-12 hetes kor : Kombinált oltás + Féreghajtó
3 hónapos kor: Veszettség elleni oltás + Féreghajtó
6 hónapos kor: Kombinált oltás
9-12 hónapos kor: Veszettség elleni oltás + kombinált oltás+ féreghajtó

Macskanátha Calicivírus okozta náthája: A macskák calicivírusos náthája az emberi influenzához hasonlóan fertőzött testváladékokkal, gyorsan terjedő, légúti megbetegedés. A betegségre néhány napos lappangási idő után láz, bágyadtság, étvágytalanság és felső légúti tünetek jellemzőek. Ezzel együtt jár a kötőhártyák gyulladása, a szájnyálkahártya gyulladása, nyelvfekély. Jellemző tünet az orrnyálkahártya-gyulladás, orrfolyás, tüsszögés. Súlyos esetben akár tüdőgyulladás is alakulhat nehézlégzéssel és köhögéssel. A kombinált védőoltás tartalmazza a calicivírust is, így a kölyökmacskák 8 hetes kortól induló oltási programjával védettséget biztosíthatunk a macskanátha ellen. A megbetegedés csak tünetileg kezelhető. Gyakori a betegség idülté válása.

A macska húgykövessége, húgyhólyag gyulladása: Sok macskatartó találja szembe magát azzal a problémával, hogy az állata gyakran jár az alomra, ott sokáig guggol, erőlködik, sokszor keservesen nyávog miközben vizeletet ürít, esetleg csöpögtet olyan helyeken is, ahol korábban nem szokott. A vizelet ilyenkor gyakran elszíneződött, véres, zavaros. Súlyosabb esetben, a macska az erőlködés ellenére sem tud vizelet üríteni, mert a húgycső a képződött húgykőtől, homoktól elzáródott. A vizeletürítési képtelenség életveszélyes probléma, melyet azonnal orvosolni kell, mert a vesék leállása, vagy a húgyhólyag megrepedése a macska elhullásához vezethet. A tüneteket kialakulásáért általában a húgyhólyag steril gyulladása a felelős. A betegség orvosi neve: A macska alsó húgyúti megbetegedése (angolul: Feline Lower Urinary Tract Disease, FLUTD)

Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP): A fertőző hashártyagyulladás macskák igen súlyos, gyógyíthatatlan vírusos betegsége. A kórokozó fertőzött testváladékkal: nyállal, orrváladékkal vagy vér útján terjed. A fertőzés gyakran marakodás következménye. A betegség leggyakoribb, un. nedves formájában, hashártyagyulladás, hasűri folyadékfelhalmozódás alakul ki. Ennek következtében jelentősen megnagyobbodik a hastérfogat, hasi fájdalom, nehezített légzés alakulhat ki. A betegségre jellemző továbbá a láz, levertség, étvágytalanság, vérszegénység. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek vagy szemproblémák is. A betegségnek létezik un. száraz formája is. A betegség gyógyíthatatlan. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést alkalmazhatunk.

2 hetes kor : Féreghajtó
4 hetes kor : Féreghajtó
6 hetes kor : Féreghajtó
9 hetes kor : Kombinált oltás (fertőző orr- és légcsőgyulladás, calicivírus okozta nátha, panleukopenia, macskaleucosis, chlamidiosis elleni védőoltás egyben)
12 hetes kor : Kombinált ismétlő oltás
14 hetes kor : Veszettség elleni oltás
1 éves kor felett évente: Kombinált oltás + Veszettség oltás + Féregtelenítés

Egyéb védőoltások:
Fertőző hashártyagyulladás (FIP) intranazális vakcina
Microsporiasis elleni védőoltás - bőrgombásodásra hajlamos illetve tüneteket mutató macskáknál javasolt

Az étvágytalanság számos betegség tünete, és igen súlyos következményekkel jár, hiszen 16-20 óra elteltével beindul egy májkárosodási folyamat (ketózis*), s így állapota egyre jobban romlik. Orvosi kivizsgálás Ha levert, és nem mutat érdeklődést az élelem iránt, állatorvos kezelésére szorul. Fontos, hogy a betegség tüneteit idejében észrevegyük. E kisállatokra jellemző, hogy megpróbálják elrejteni betegségüket, ez a viselkedés ösztönös és a túlélést szolgálja - a vadonban a beteg állatot a ragadozók hamar felfedeznék. Ha csak a betegség gyanúja is fennáll, vigyük orvoshoz, mert lehet, hogy a nyilvánvaló tünetek jóval később jelentkeznek.

Bár a vadon élő egerek és patkányok számos, általuk hordozott betegségekkel szemben ellenállóak, fogságban tartott fajtársaik gyakran elpusztulnak ugyanezekben a betegségekbe. Ez részben a környezetük hatásának köszönhető. Ha például nem megfelelőek a tartási körülmények, a vizelet bomlásakor keletkező szúrós szagú ammónia megtámadja a légutak finom nyálkahártyáját, ezzel fogékonnyá téve azt különböző megbetegedésekre. A légzőrendszert különféle mikrobák támadhatják meg - bár a tünetek a legtöbb estben hasonlóak. Gyakran megfigyelhető orrfolyás és ismétlődő tüsszögés, ez kezelés nélkül tüdőgyulladássá fajulhat, amelyet a nehéz levegővételről ismerhetünk fel. A beteg állatok szőre durvább tapintásúvá és borzassá válik. A csapzott, rendetlen szőrzet más betegségeknek is gyakori kísérő tünete csakúgy, mint a hasmenés. Sok betegség gyorsan terjed a csoport tagjai között, így az állatorvos felkeresésével a lehető legkevesebbet várjunk, a mielőbbi beavatkozás a betegség okának pontosabb megállapítását és sikeresebb kezelését teszi lehetővé.

Szerencsére a vadászgörények rendkívül ellenálló álatok, így ha a tartás és gondozás körülményei megfelelnek, valamint állataink elegendő védőoltással láttuk el, betegségekkel ritkán, vagy különösen szerencsés esetben szinte egyáltalán nem fogunk találkozni. Bizonyos esetekben azonban még a legkörültekintőbb tartás és gondozás ellenére is megbetegedhetnek kis kedvenceink.

Ebben az esetben legfontosabb az állat megbetegedésének gyors felismerése, valamint a lehető leghamarabb a betegség pontos diagnosztizálása. Mivel mint állattartók vagy tenyésztők állatainkat mi ismerjük a legjobban, így egy mindennapi néhány perces tüzetes szemügyrevétellel biztosíthatjuk, hogy állataink megbetegedése ne kerülje el figyekmünket.

Betegségre utaló tünet az állatoknak a megszokottól eltérő mozgása vagy testtartása, ami különböző fájdalmakra utal, illetve a megszokottól eltérő viselkedésük vagy aktivitásuk is, ami alatt azt is lehet érteni, hogyha egy állat különben rendkivül nyugodt természetű és sokat alszik, hirtelen nyugtalanná és idegessé válik; illetve ennek a fordított változata, amikor egy rendkivül aktív úgynevezett örök kölyök hirtelen sokat kezd aludni, és apatikus tünetek jelentkeznek rajta. Ilyenkor célszerű tüzetesebben megvizsgálnunk, esetleg állatorvoshoz fordulnunk.

Ha egy vadászgörény visszautasítja az ételt, illetve még a kedvenc eledelére sem reagál, eseteleg rendkívül sokat vagy egyáltalán nem iszik, ezek is betegségre utaló tényezők lehetnek. A hányás, hasmenés, véres széklet vagy vizelet, valamint kevés vagy egyáltalában hiányzó széklet is betegségre utal. Betegséget előjele lehet a korpás bőr, a kopaszodás vagy a bőr különböző területein észlelhető gyulladás is. Nem mindennap, de egyszer-egyszer egy hónapban célszerű lehet az állatok testtömegének és testhőmérsékletének ellenőrzése is. A testsúlynak, illetve a testhőmérsékletnek a megszokottól való nagyobb eltérése vagy ingadozása is különböző betegségeknek lehet az előjele.

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb a beteg madár felismerése, illetve a betegségek megelőzése. Megelőzés terén a legfontosabb teendő a tisztaság megőrzése. Itt még inkább igaz a régi mondás, miszerint "Tisztaság: fél egészség". A madarak székletét legalább heti négy alkalommal távolítsuk el, kalitkájukat havonta egyszer mossuk át fertőtlenítőszerrel (pl. Flóraszept). A betegségek ellen legellenállóbbak a kerti volierben tartott madarak, a legsérülékenyebbek ezen a téren a kalitkában tartottak. A madarainkat ne tartsuk más állatok, pl. baromfi ól közelében. A beteg madár felismerése nagyon fontos, mert a legtöbb betegséget csak akkor lehet eredményesen gyógyítani, ha idejében kezdjük meg a kúrát. A beteg madár általában nyugodtabbnak látszik, mint az egészséges, de az is lehetséges, hogy nagyon nyugtalan. A hirtelen szelídülés mindig gyanús. A beteg papagáj kevesebbet mozog, egykedvű, szemét gyakran csukva tartja, álmos benyomást kelt. Az egészséges madár tollazatát enyhén borzolva, egy lábon alszik. A beteg madár ezzel szemben két lábon alszik, tollazatát erősen borzolja, hogy testét melegebben tudja tartani. Szeme fénytelen, vagy váladékos lehet, orrnyílásai nyirkosak szennyezettek lehetnek, légzése ilyenkor nehéz, erőltetett, kapkodó. A madár széklete is sok mindent elárulhat. A magevő madarak széklete szilárdabb egységet képez. Az újonnan vásárolt madarak esetében a széklet hígabb is lehet, ezt okozhatja az utazással, költözéssel járó stressz is.

A teknős számára minél megfelelőbb környezet biztosításával ezen betegségek többsége egyszerűen megelőzhető (hőmérséklet, etetés, rendszeres takarítás!).

Megfázás, tüdőgyulladás: Vízi és szárazföldi teknősökben egyaránt előfordulnak különféle légúti megbetegedések. Ez enyhébb esetben csak egyszerű “megfázás”, de akár súlyos tüdőgyulladás is lehet. Oka az alacsony hőmérséklet. Vízi teknősöknél gyakran a fűtővel ellátott, fedél nélküli akváriumban a meleg víz és a sokkal hűvösebb szoba közti hőmérsékletkülönbség okozza. Ritkán vírusos eredet is állhat a hátterében (Herpes vírus). Jelentősége inkább a nagyobb tenyészetekben, kereskedésekben lehet jelentős. Tünetei: a teknős szipog, buborékokat fúj az orrából, étvágytalan, víziteknősök féloldalasan úsznak/lebegnek a vízben.

A gyógyulás érdekében elsődleges a megfelelő hőmérséklet biztosítása (ált. 28-30 °C). Az enyhébb esetek sokszor már ennyivel orvosolhatók, súlyosabb esetben azonban antibiotikum adása és állatorvosi segítségre is szükség van.

Szájgyulladás: Elsősorban szárazföldi teknősök esetében gyakori, különösen az elhanyagolt, koszos terráriumokban. A környezetben ilyenkor nagy mennyiségben feldúsulnak az ott lévő kórokozók, elsősorban baktériumok, gombák. Ezek a szájnyálkahártya apró sérülésein a szervezetbe jutnak és kialakítják a rájuk jellemző elváltozásokat. Általában a teknős étvágytalansága az egyetlen tünet. A szájat kinyitva azonban láthatóvá válnak a különféle sebek.